Miért kerekes féreg
A szibériai permafrosztban, fagyott állapotban töltötte az elmúlt 24 ezer évet egy nemrégiben feléledt kerekesféreg. Forrás: Wikimedia Commons A kerekesférgek mikroszkopikus méretű, világszerte az aschelminthes osztályok élő állatkák, amelyek apró voltuk ellenére igencsak ellenállóak a környezet viszontagságaival szemben, kibírják a kiszáradást, az alacsony oxigénszintet, a fagyást.
Korábbi bizonyítékok alapján a kerekesféreg 10 éves fagyasztást is túlélt. Egy frissen közzé tett tanulmányban egy nemzetközi kutatócsoport arról számolt be, hogy Szibéria északkeleti részének örökké fagyott talajából vett mintából egy 24 ezer éves korú kerekesférget élesztettek fel azzal, hogy kiolvasztották.
Ez a legrégebb óta fagyott állapotú, ám azt túlélő kerekesféreg, írta a Eurekalert. Az eddig ismert leghosszabb időt fagyottan túlélt állat egy szintén szibériai, 30 ezer éves fonálféreg volt, de számtalan egysejtű lény is kiolvadt már a permafrosztból.
Mohát és más növényeket is sikeresen élesztettek fel több ezer éves fagyott állapotot követően. A kiolvadását követően a kerekesféreg szűznemzés útján sikeresen szaporodott is!
A kutatók az állatot az Adineta nembe sorolták, és megjegyezték, hogy gyakorlatilag megegyezik az Adineta vaga nevű fajjal. E faj jól ismert az ellenálló miért kerekes féreg, már a világűrben, a Nemzetközi Űrállomáson is tesztelték azzal a céllal, hogy a kiderüljön, miként éli túl a DNS-ét roncsoló sugárzást.
Morfológia[ szerkesztés ] Testalkatuk változatos. Testük féregszerűen megnyúlt, kehely, vagy zsák alakú, de gömbölyű is lehet. Sok fajnak sajátos páncélzata, testfüggeléke van. Többsejtűek, de méretük 0,04 — 1 mm között van.
A szibériai kerekesféreg felolvadása után a kutatók számos miért kerekes féreg kerekesférget lefagyasztottak majd kiolvasztottak, azért, hogy felfedjék a hibernációjuk titkát, és kiderült, hogy akkor élik túl a fagyást, ha lassan fagyasztják le őket. Ez azt sejteti, hogy valamiféle testen belüli mechanizmusuk van, amely megakadályozhatja a sejtjeik, szervecskéik sérülését.
A kutatók célja az, hogy kiderítsék, pontosan mi tesz túlélővé egy ilyen komplex, idegrendszerrel és emésztőszervvel rendelkező soksejtes élőlényt, e tudás hozzásegíthet ahhoz is, hogy például az állati vagy emberi sejteket, szerveket hatékonyabban tudjuk lefagyasztani későbbi, pl.
