Mik a paradicsom parazitái

Mik a paradicsom parazitái

A paradicsom kártevői A paradicsom kártevőegyüttese a termesztési módtól függően eltérő. A szabadföldi paradicsomtermesztés során a kártevők száma kevés, és rendszerint alig veszélyezteti a termesztés sikerét. A helyre vetett paradicsomtermesztésnél, a palántanevelés elmaradásából adódóan, a melegigényes gyökérgubacs-fonálférgek M.

A palántáról való termesztés esetén az előzőekben említett fajok a szántóföldi paradicsomtermesztés során is jelentős károk okozói lehetnek. A polifág, terrikol kártevők Melolonthidae, Elateridae a fiatal növényállományban a gyökerek megrágásával olykor a növények pusztulását okozzák.

Ezek a paradicsom betegségei: így működik a paradicsom betegségei elleni védekezés

A szabadföldi paradicsom föld feletti részein előforduló kártevők között a burgonyabogár Leptinotarsa decemlineata és a valódi levéltetvek Aphididae jelentősek. Az utóbbiak főleg vírusvektor tevékenységükkel veszélyeztetik a növényállományt.

A termésen a legutóbbi esztendőkben a gyapottok-bagolylepke Helicoverpa armigera lárvája mint alkalmi kártevő okozott károkat. A növényházban termesztett paradicsom kártevőegyüttesében a meleg égövről behurcolt fajok a meghatározók. A növényház mikroklímája kedvező feltételeket teremt fennmaradásukhoz és gyors elszaporodásukhoz.

mik a paradicsom parazitái

A gyökéren élő kártevők közül a gyökérgubacs-fonálférgek Meloidogyne spp. Kártételük különösen súlyos lehet, ha a növények már a palántanevelés során fertőződnek. A paradicsom lombkártevői közül az üvegházi molytetű Trialeurodes vaporariorum a legjelentősebb kártevő. Mellette a növényházakban anholociklikusan szaporodó levéltetvek Aphididaea paradicsom-aknázólégy Liriomyza bryoniaea gerbera-aknázólégy Liriomyza trifolii és a paradicsom-levélatka Aculops lycopersici okozhat kárt.

A növényházban termesztett paradicsom termésén a szántóföldön termesztett paradicsomhoz hasonlóan a gyapottok-bagolylepke Helicoverpa armigera lárvája károsíthat. Gyökérgubacs-fonálférgek Meloidogyne spp. Tápnövénykör: sok tápnövényűek, a legtöbb gondot a melegigényes hajtatott zöldségfélék közül az uborkán, a paradicsomon és a paprikán okozzák.

Ezenkívül még számos más kétszikű, lágy szárú termesztett és gyomnövényen előfordulnak.

Növényvédelem

A dísznövények közül leggyakrabban a szegfűn, gerberán okoznak károkat. Kárkép: tekintettel a gyökérgubacs-fonálférgek mikroszkopikus méretére, jelenlétükre az általuk okozott tünet hívja fel a figyelmet.

A károsított növények vontatottan fejlődnek, lankadnak, hervadnak. A növény gyökerén kezdetben apró, 1—2 mm nagyságú, majd egyre nagyobb, akár 1—2 cm-t is elérő gubacsokat találunk. Gubacsok alapján a gyökérgubacsot férgek az embrióban fajok nem különíthetők el.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: a gyökérgubacs-fonálférgek a zöldséghajtatás és olykor a szántóföldi zöldségtermesztés jelentős kártevői. Kártételük különösen a téli időszakban is fűtött hajtatólétesítményekben termesztett növényeken gyakori.

A Meloidogyne nemzetség fajai közül a szabadföldi gubacs-fonálféreg M. A melegigényes, hazai teleinket csak növényházakban átvészelő kertészeti gubacs-fonálféreg M. Fejlődésmenet: a gyökereken lévő gubacson belül helyezkednek el a gyökérgubacs-fonálférgek 1 mm körüli nagyságú, opálosan áttetsző, csepp alakú nőstényei.

Egy nőstény — tojást rak. A tojások a nőstények testének végén lévő tojászsákban találhatók.

mik a paradicsom parazitái

A tojásból kikelő, fonál alakú, ún. Miután a gyökértenyészőcsúcs táján mik a paradicsom parazitái a gyökérbe, táplálkozásuk során újabb gubacsok képződését indukálják.

Paradicsom betegségei

A lárvák további fejlődése a növekvő gubacsban, a gyökér belsejében történik. A nőstény lárvák fokozatosan körte, majd csepp alakúvá válnak. A hímek fonál alakúak maradnak. A fonálféreg által okozott gubacs zavarja a víz- és tápanyagszállítást, és ezzel számottevően csökkenti a növény teljesítőképességét. Ökológia és előrejelzés: a gyökérgubacs-fonálférgek határozatlan nemzedékű fajok.

mik a paradicsom parazitái

Fejlődésük ütemét a hőmérséklet és a tápnövény határozza meg. Növényházi körülmények között egy nemzedék kifejlődéséhez hozzávetőleg egy hónapra van szükség, így egy termesztési ciklus alatt számos nemzedékük kialakulhat. A gyökérgubacs-fonálféreg fajainak életmódja többnyire hasonló. A védekezés szempontjából említésre méltó életmódbeli eltérés, hogy a felsorolt fajok közül szabadföldi körülmények között egyedül a Meloidogyne hapla tud áttelelni.

A zöldséghajtatásban legtöbb gondot okozó Meloidogyne incognita az átfagyott talajban elpusztul. A gyökérgubacs-fonálféreg fertőzése leggyakrabban a talajban nyugalmi állapotban lévő tojásokból indul ki. A károsított gubacsos gyökerekben a tojászsákban lévő tojások még a gyökerek elkorhadása után is életképesek maradnak.

Navigációs menü

Ha tápnövény kerül a talajba, a tojásokból kikerülő lárvák hamarosan fertőzik. A fertőzött talajon nevelt palántákkal a gyökérgubacs-fonálféreg a mik a paradicsom parazitái e kártevőtől mentes talajra is átvihető.

A talaj gubacsfonálféreg-fertőzöttsége az előző növényállomány lekerülésekor a gyökérzet vizsgálatával vagy próbavetéssel állapítható mik a paradicsom parazitái. Az utóbbinál tesztnövényül valamelyik gyorsan fejlődő tápnövényüket, pl.

A szaporítóládába vetett növényeken, amennyiben a talaj gyökérgubacs-fonálféreggel fertőzött, 4—5 hét elteltével a növények gyökerein megjelennek a gombostűfejnyi gubacsok.

Ha a talaj fertőzött, a fonálférgek ellen feltétlenül védekezni kell. Védekezés: az előzőek alapján a gyökérgubacs-fonálférgek elleni védekezés alapja, hogy a zöldségfélék szaporítása, palántanevelése, illetve termesztése gyökérgubacs-fonálféregtől mentes talajon történjen. A védekezésnek alapvetően két módszere ismert.

EZT TESZI VELED A KIALVATLANSÁG! 10 Káros hatás, ha nem alszol eleget szúnyogcsípés paraziták

Egyrészt a fonálférgek kártételének megelőzését célzó agrotechnikai módszerek, mint pl. A paradicsomnál a Lycopersicum peruvianum fonálféreg-ellenállóságáért felelős Mi génjét sikerült a nemesítés során a növényházban termesztett fajták jó részébe bevinni. Ez jelentősen megkönnyíti a gyökérgubacs-fonálféreg elleni védekezést paradicsomnál, bár teljes egészében nem oldja meg a fonálféreg okozta gondokat, ugyanis az ily módon előállított fajták többnyire toleránsak és nem rezisztensek, másrészt a M.

A védekezés másik módszere a gyökérgubacs-fonálférgek elpusztítása, egyedszámának csökkentése biológiai, fizikai és kémiai talajkezelési fertőtlenítési módszerekkel. A biológiai módszerek közül a hurokvető gombák Arthrobotrys oligospora, Arthrobotrys irregularis gyökérgubacs-fonálférgek elleni felhasználása jelenleg kísérleti stádiumban van, üzemi bevezetésük több részletkérdése még tisztázásra vár.

A fizikai talajfertőtlenítési módszerek közül a talajgőzölés egyike a leghatásosabb védekezési módoknak, azonban mivel speciális berendezést igényel, költséges eljárás, így a zöldséghajtatásban alig terjedt el. A fizikai védekezési módszerek közé mik a paradicsom parazitái az az eljárás, mik a paradicsom parazitái a fonálféreggel fertőzött területen a téli időszakban szüneteltetik a termesztést, a talaj átfagy, és a legtöbb gondot okozó gyökérgubacs-fonálférgek elpusztulnak.

Ezzel magyarázható, hogy a kizárólag hideghajtatással foglalkozók — ha egészséges palántát ültetnek — alig ismerik a gubacs-fonálférgek kártételét. A fonálféreggel fertőzött talajok fertőtlenítésére általánosan elterjedtek a kémiai módszerek. A kémiai talajfertőtlenítés történhet a talaj metil-bromidos gázosításával, folyékony talajfertőtlenítők metam-ammónium talajba injektálásával, valamint talajfertőtlenítő granulátum mik a paradicsom parazitái kiszórásával és talajba dolgozásával.

A felsorolt hatóanyagok a növényre is fitotoxikus hatásúak, éppen ezért a kezelést kizárólag tenyészidőn kívül szabad elvégezni, annak figyelembevételével, hogy a talajfertőtlenítő készítmények lebomlásához, dózistól és a talajhőmérséklettől függően több 3—5 hétre van szükség. A kémiai talajfertőtlenítést 5 °C feletti hőmérsékletű talajon végezzük. Magasabb hőmérsékleten hatásukat gyorsabban fejtik ki és gyorsabb a hatóanyag lebomlása is, így hamarabb ültethetünk a kezelt talajba.

Vetés vagy ültetés előtt bioteszt módszerrel ellenőrizni kell a kezelt talajban szermaradványként lévő növényvédő szer fitotoxikus hatását. A vizsgálat során a kezelt területről, valamint összehasonlítás céljából a kezeletlen területről származó talajmintát jól zárható üvegedénybe tesszük.

A talaj feletti légtérben cérnaszálra kötött, nedves vattacsomón salátamagvakat helyezünk el, majd az üveget lezárjuk. Szobahőmérsékleten a magvak néhány nap elteltével csírázni kezdenek. Amennyiben a talajban növényvédőszer-maradvány van, a csírázó magvak a kontrollhoz képest elváltozást mutatnak.

Sláger termékek

A vetést vagy ültetést csak akkor szabad elvégezni, ha a bioteszt módszer nem mutat káros szermaradványt. Az előzőkben felsorolt talajfertőtlenítő készítményekkel ellentétben az oxamil hatóanyagú granulátummal közvetlenül vetés előtt is védekezhetünk a fonálféreg ellen.

mik a paradicsom parazitái

Az oxamil felszívódik a gyökerekbe, és a gyökerekben élő vagy a fiatal gyökeret fertőző fonálférgeket elpusztítja. A javasolt dózisban fitotoxikus hatása nincs.

mik a paradicsom parazitái

A tenyészidő során a gyökérgubacs-fonálférgek kártételének mérséklésére az oxamil hatóanyagú készítménnyel végzett permetezés eredményesen használható, mivel a hatóanyag a levélre permetezve a gyökerek irányába is transzlokálódik.

Üvegházi molytetű Trialeurodes vaporariorum Tápnövénykör: az üvegházi molytetű a melegigényes hajtatott zöldségfélék és dísznövények legjelentősebb levélkártevője. Tipikusan soktápnövényű állatfaj, de néhány tápnövényét, mint pl. Számos gyomnövény is a tápnövényei közé tartozik. Kárkép: az üvegházi molytetű mik a paradicsom parazitái egyedei a leveleket szívogatják. A károsított növények a növekedésben visszamaradnak, a termés mennyisége csökken.

Az állat a növényből elvont tápanyag egy részét mézharmat formájában üríti a levelekre és a termésre.

mik a paradicsom parazitái

kiadványok