Közvetlenül a parazitáktól

Közvetlenül a parazitáktól

A parazitákról általában Parazitának azokat az állatvilágba tartozó élősködőket nevezzük, amelyek táplálékuk megszerzése céljából egy másik.

Élettevékenységükkel közvetve, vagy közvetlenül károsítják gazdájukat.

közvetlenül a parazitáktól

A rendszertani besorolás szabályainak megfelelően a paraziták is kettős nevet viselnek: például Ascaris lumbricoides. Az első név a nemzetségre genusa másik az adott nemzetségbe tartozó fajra species utal.

Az élősködőkkel foglalkozó tudományág, a parazitológia a XIX. A parazitológia atyjának Karl Asmur Rudolphita berlini zoológiai intézet alapítóját tekintjük.

közvetlenül a parazitáktól

A század közepétől egymást követték a paraziták szervezetének, közvetlenül a parazitáktól és az általuk okozott betegségeknek a tisztázására irányuló vizsgálatok. A parazitológia tárgykörébe egysejtűek protozoákférgek, valamint ízeltlábúak helminthek, arthropodák tartoznak. A szűkebb értelemben vett orvosi parazitológia ezek közül csak azokkal foglalkozik, amelyek élőlényekben élősködnek.

Ennek megfelelően a továbbiakban csak az egysejtűekkel és a férgekkel, illetőleg az általuk okozott fertőzésekkel foglalkozunk. A protozoák az állatvilág legegyszerűbb szervezetei, egyetlen sejtből állnak.

Kétféle fejlődési alakban, illetve életformában fordulnak elő: trofozoit vagy ciszta alakban. A trofozoit közvetlenül a parazitáktól egysejtű aktív alakja, ez táplálkozik, mozog, szaporodik, és ez felelős a klinikai tünetekért. Ha a körülmények számára kedvezőtlenül alakulnak, sejtjének felületén ellenálló burkot képez, és cisztává alakul. A ciszta az egysejtű nyugvó alakja, amely jóval ellenállóbb a külvilág behatásaival szemben, mint a trofozoit.

Parazita az emberben | Leggyakoribbak, tüneteik, kiűzésük

Ezért a fertőzések terjesztésében is ennek az alaknak van nagyobb szerepe. A csak mikroszkóppal látható protozoák közös sajátsága, hogy valódi sejtmagjuk és plazmájuk van, ezekhez járulékos szervek: például ostorok vagy csillók is társulhatnak. Ivartalanul vagy ivarosan is szaporodhatnak, az előbbi egyszerű kettéosztódás, az utóbbi két különnemű egysejtű közvetlenül a parazitáktól.

Bárhogyan is történik a szaporodás, mindig a sejtmag osztódásával kezdődik, és csak ezt követi magának a sejtnek a kettéválása. A férgek 12 millimétertől méterig terjedő nagyságú állatok. Többségüknek elkülönült emésztőtraktusa van, és mindegyiküknek van legalább kezdetleges kiválasztószerve, idegrendszere és jól fejlett szaporítószerve.

Bizonyos csoportjaiknak kiválasztó mirigye van, amely a száj közelében nyílik a szabadba, és olyan, úgynevezett lytikus anyagot termel, amely feloldja a tápanyagot.

Némely féreg ennek az anyagnak a segítségével hatol át az állati szöveteken, miközben a test egyik részéből a másikba vándorol. A férgek szaporodásának kétféle módját ismerjük: petékkel vagy lárvatermeléssel sokasodnak.

Orsóférgesség - csak egyszerűen

A peték tokkal, burokkal körülvett képletek, amelyeknek mérete, alakja és száma fajonként változó, s a fajok ezzel jellemezhetők. A petékből többszöri barázdálódással lárvák fejlednek. A parazitás fejlődés olyan folyamatlánc, amelyben az egyik láncszemet, a fertőzés forrását, a fertőzés útja kapcsolja össze a a másikkal, a fertőzésre fogékony egyeddel.

A fertőzés forrása a parazita úgynevezett végső gazdája.

Bélféreg – Hogyan szabaduljunk meg tőle?

Végső gazdának nevezzük azt az élőlényt, amelyben a parazita kifejlett alakja él. A végső gazda lehet az ember vagy különböző állatfajok. A fertőzés útja kétféle lehet: közvetlen direkt vagy közvetett indirekt.

Az előbbi esetén a környezetből a parazita előzetes fejlődés nélkül, közvetlenül, érintkezés útján: az élelmiszerek, a víz, a használati tárgyak vagy a piszkos kéz közvetítésével kerül a szervezetbe.

Élősködő – Wikipédia

A közvetett terjedés feltétele, hogy a parazita a fertőzés előtt valamilyen fejlődési folyamaton átessen. Ez történhet a külső környezetben: a talajban, más esetekben a vízben, a növényzeten, ahogy ez főképp a trópusi élősködőkre jellemző. Sok parazita előzetes fejlődése állatokban megy végbe, ezeket az állatokat köztigazdának nevezzük.

Az ilyen fertőzések férgek és bűz a szájból beszélünk parazitás zoonózisról.

Élősködő – Wikipédia

Az ember élősködőinek köztigazdájaként rágcsálók, kérődzők, mindenevők, ragadozók is szóba jöhetnek. Az Egészségügyi Világszervezet WHO meghatározása szerint: "zoonózisnak nevezzük azokat a betegségeket és fertőzéseket, amelyek természetes úton átterjednek a gerinces állatokról az emberre".

közvetlenül a parazitáktól

Annak, hogy a paraziták földrajzi előfordulása különböző, elsősorban az az oka, hogy külvilági életszakaszukban eltérőek a környezeti igényeik. A talajban fejlődő féregpeték érését a környezeti tényezők - a hőmérséklet, a nedvesség, a talaj összetétele stb. Ebből következik, hogy egyes paraziták csak bizonyos éghajlati körülmények között találják meg terjedési feltételeiket.

Akadnak kizárólag közvetlenül a parazitáktól élő paraziták, amelyeket nemcsak az éghajlat, hanem az ottani klímához alkalmazkodott, földrajzilag körülhatárolt élőhelyű köztigazdájuk is ahhoz a közvetlenül a parazitáktól közvetlenül a parazitáktól. Ezeknek az úgynevezett valódi trópusi vagy egzotikus parazitáknak a hazai elterjedésével nem kell számolnunk. Igen különböző a parazitáknak a gazdájukhoz való viszonya.

Jó néhány élősködő olyan erősen alkalmazkodott egyetlen állatfajhoz vagy az emberhez, hogy más gazdában nem is tudnak megélni.

Navigációs menü

Ezek a gazdaspecifikus paraziták. Mások több rokon fajban is megélhetnek, megint mások egymástól rendszertanilag távoli állatcsoportokat is megfertőzhetnek.

Mit lehet tenni parazita ellen?

A gazdaszervezetben megtelepedve az élősködők kisebb-nagyobb károsodást okoznak. E károk lehetnek közvetlenek vagy közvetettek.

közvetlenül a parazitáktól

Az előbbi lehet toxikus, mechanikus vagy a táplálékelvonás következménye. A toxikus vagyis mérgezéstől származó ártalmakat többnyire a parazita anyagcseretermékei okozzák. Elsősorban közvetlenül a parazitáktól fehérje-anyagcsere során keletkező testidegen fehérjemolekulák felelősek a parazitózis allergiás tüneteiért.

közvetlenül a parazitáktól

Az allergiás tünetek közül a legjellemzőbbek a bőrkiütések és az eozinofil sejtek felszaporodása a vérben. Mechanikus ártalmakat főképp a férgek okoznak: a nagy testű férgek elzárják a máj, az epe vagy a hasnyálmirigy vezetékét, sőt ha nagy tömegben elszaporodnak, még bélelzáródást is okozhatnak.

Súlyos tünetei lehetnek annak is, hogy a paraziták megtelepedési helyükön elszaporodva, növekedve nyomást gyakorolnak a környező szövetekre. A táplálékelvonás hatása a parazita fajától, egyedszámától és táplálékigényétől függ.

Bizonyos élősködők a fehérjéket és a vitaminokat fogyasztják, mások aránylag sok vért vonnak el a szervezettől.

A különféle populációk közt sokféle kölcsönhatás lehetséges, ilyen például ragadozó - prédaa parazita-gazda, a parazitoid -gazda, valamint a szimbionta partnerek közti kapcsolat. A fajok közti kapcsolatok ilyen csoportosítása nyilván csak egy közelítés, a természetben átmeneti formák és az egyes kategóriákba be nem sorolható életmódok is megfigyelhetők. Az élősködő az életciklusának jelentős részét a gazdaegyeden gazdaegyedben közvetlenül a parazitáktól, abból táplálkozik, csökkenti annak túlélési és szaporodási esélyeit tehát virulensesetleg tünetekkel jellemezhető betegséget is okozhat tehát patogén is lehet. Az élősködők rendszerint nem ölik meg a gazdát. A gazdafaj típusa szerint megkülönböztetünk növényi és állati élősködőket.

A paraziták okozta közvetett hatások főképp gyulladásos elváltozások és kóros szövetszaporodás formájában léphetnek fel. A gyulladás a közvetlenül a parazitáktól megtelepedési helyén alakulhat ki: a bélparaziták a vékony- vagy a vastagbélben kelthetnek gyulladást.

A szöveti paraziták a tüdő, a máj, az agy vagy más szerv szöveteiben telepszenek közvetlenül a parazitáktól, és gyulladást is az ennek megfelelő helyen okoznak. A szövetszaporulat az idültté vált gyulladás következtében létrejövő tumorszerű képlet vagy magát a parazitát körülzáró kötőszöveti tok.

Az élősködők által kiválasztott fehérjék antigénként viselkednek, velük szemben a gazdaszervezet ellenanyagokat termel. Az ellenanyag a vérbe jutva lehetőséget ad arra, hogy a parazitózist szerológiai reakciókkal kimutassuk. Parazitózis, azaz élősködő okozta betegség akkor alakul ki, ha a parazita fertőzőképes alakja a számára alkalmas behatolási kapun - a szájon, a bőrön, a nyálkahártyákon, a méhlepényen át - a szervezetbe jut.

A behatolást úgynevezett biológiai lappangási idő követi, ez idő alatt a parazita átesik a rá jellemző fejlődési cikluson, amelynek végén a testváladékokban, a székletben, a liquorban tömegesen jelennek meg az újabb parazitaalakok.

A parazitákról általában :: - InforMed Orvosi és Életmód portál :: paraziták

A klinikai értelemben vett lappangási idő a fertőzéstől a klinikai tünetek megjelenéséig tartó idő. A betegek általában ebben az időszakban keresik fel panaszaikkal az orvost. Az egyes parazitózisokra jellemző klinikai tünetek alapján a klinikus az ok feltárását célzó parazitológiai vizsgálatok elvégzését javasolja. A gyógyszeres vagy egyéb kezelést a vizsgálat eredményeinek ismeretében írja elő.

kiadványok