Kétféle hagymás lárvák. A szagok megijeszteni tudják a hagyma légyét
A leveleken a tripszek szívogatása nyomán megjelenő ezüstös elszíneződés a legjellemzőbb kártételük. Kártételük alapján a fajok nem különíthetők el egymástól.
A szántóföldi zöldségféléken károsító tripszfajok közül a dohánytripsz a legjelentősebb. Az dohánytripsz mellett olykor a borsótripsz okozhat helyenként számottevő károkat.
Kártétele kizárólag a borsón jelentkezik. A tripszek soknemzedékű, gyorsan szaporodó állatok. Fejlődési módjuk tekintetében az egyes fajok között lényeges eltérés nincs. A tojásaikat a növény bőrszövete alá süllyesztik, s a néhány nap múlva kikelő lárvák a kelést követően megkezdik a táplálkozást.
Két, többnyire csak méretben eltérő lárvastádiumuk van, amelynek során a növény kétféle hagymás lárvák táplálkoznak, majd a második lárvastádium végén a talajba húzódnak. Egy kétféle hagymás lárvák kifejlődéséhez szükséges idő a hőmérséklettől függően változik, általában három hét.
A dohánytripsz Thrips tabaci a termesztett zöldségnövények közül a vöröshagymát, a káposztát és az uborkát károsítja. Sok tápnövénye van, a gyomnövényeken is népes populációi tenyésznek. A vöröshagymán és a fejes káposztán okozott tüneteik lényegesen eltérnek. Vöröshagymán a leveleken ezüstös elszíneződés alakul ki, míg a fejes káposztánál a fejet alkotó leveleken barna, parás szemölcsszerű kiemelkedések kísérik a kártételt.
Különösen a júliusban és augusztusban fejesedő káposzták szenvednek a dohánytripsz kártételétől.
Hagy kezelések egy hagyma légy. Népi gyógyszerek a hagyma legyek
A dohánytripsz elleni védekezés káposztaállományban kizárólag a toleráns fajták termesztésével lehetséges. A vöröshagymán, a dohánytripsz elleni kémiai védekezés a hagymalégy elleni kezeléssel összevonható.
Mindkét kártevő ellen hatásos a metilparation hatóanyagú készítmények permetezés formájában történő kijuttatása. A vöröshagyma kártevői elleni védekezés hatékonyságát nagyban fokozza a rovarölő szerek nedvesítő szerrel történő kijuttatása. Ez eddig tárgyalt dohánytripsz sok növényfajon él, ezzel szemben a borsótripsz Kakothrips pisivorus a termesztett növények közül kizárólag a borsón károsít.
A tripszek a borsóhajtás fiatal levelei között a bimbóban, a virágban védett helyen szívogatnak.
Az így bekövetkezett kártétel nem szembetűnő. Sokkal látványosabb a fiatal kötődött hüvelyeken okozott ezüstös szívásnyomok formájában jelentkező kártétel.
A károsított hüvelyrészekben a magvak rendellenesen fejlődnek, kényszerérettek lesznek, a hüvely torzul. A házikerti továbbá a vetésforgót nélkülöző üzemi termesztés mellett a borsó gyakori kártevője.
Zöldségtermesztés szabadföldön | Digitális Tankönyvtár
A vetésforgó betartása jelentős mértékben mérsékli a borsótripsz kártételét. Poloskák Heteroptera A poloskák hát-has irányban lapított, szúró-szívó szájszervű rovarok.
A zöldségféléken jelentős károkat ritkán kétféle hagymás lárvák. Közülük a káposztapoloska Eurydema ventrale a leggyakrabban előforduló faj. Tápnövényei közé tartoznak a termesztett és a vadon élő keresztesvirágú növények.
Kétféle hagymás lárvák károsított növények levelén a növénybe juttatott nyál hatására csillag alakú, kivilágosodó foltok láthatók.
A káposztafélék gyakori, de kevésbé jelentős kártevője. A levelek szívogatásával a fiatal növények növekedését, fejlődését zavarja. Tömeges megjelenése esetén hátráltatja a fejesedés folyamatát. A káposztapoloska ellen külön védekezésre általában nincsen szükség, mivel a jelentősebb kártevők elleni rovarölő szeres permetezések a káposztapoloska ellen is hatásosak.
A káposztapoloska mellett a mezei poloskák Miridae okozhatnak károkat a zöldségféléken. A legjelentősebb kártételével a szabadföldi támrendszeres uborkán rendszeresen találkozhatunk.
A mezei poloska imágói a hajtáscsúcsot és a fiatal növekvő leveleket szívogatják.
A szántóföldi és kertészeti növények kártevői | Digitális Tankönyvtár
A szívogatás következtében a hajtáscsúcs a növekedésben leáll, rövid kétféle hagymás lárvák és apró levelek képződnek. A károsított hajtásvég merev, rugalmatlan.
A támrendszeres termesztésnél a hajtás felvezetésekor a károsított merev hajtás gyakran letörik. A mezei poloskák rendszerint sok tápnövényű kártevők, így életmódjuk nem kapcsolódik szorosan az uborkához.
Tavasszal gyomnövényeken, lágy szárú termesztett növényeken élnek. Egyes termesztett növények, mint pl. A tenyészidő későbbi szakaszában is megtalálhatók kisebb számban az uborkán, de ekkor már károsításuk kisebb jelentőségű.
